Vályogház drénezése

Folyamatos vitatéma a helyes kialakítás és a körültekintő kivitelezés. Megrendelők álltalában leggyakrabban feltett kérdéseit próbáltam megválaszolni. Mivel a nedvesedés okozta épületkárok jelentős problémát okoznak, sokszor drénezést ajánlanak feleslegesen, néha nem alkalmazzák pedig ez lenne a jó megoldás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

1. Épületeknedvességvédelmérőláltalában 1.1. Az épületeket érő nedvességhatásokról röviden 1.1.1. Csapadék, csapóeső, felverődő eső Eső, hó, eső+szél, fal melletti felületről visszacsapódó vízcseppek 1.1.2. Torlaszvíz (lejtős terep) Talajba beszivárgott eső a talaj felső rétegeiben lejtésirányban szivárog. A keresztbe állított épületszerkezeteknél fel tud torlódni, víznyomást eredményezve. 1.1.3. Talajvíz, belvíz (sík terep) Talajvíz a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő, egybefüggő víztömeget nevezzük. A talajvíz szintje mindig kritikus kérdés az épületek létesítésénél, fenntartásánál, hiszen a talajvízbe benyúló szerkezetekre ható felhajtóerő és oldalnyomás is keletkezik. Amennyiben a talajvízszint a felszín fölé emelkedik, úgy belvízről beszélünk. 1.1.4. Talajnedvesség A talajszemcsék felületén megtapadó vízcseppek. Nem egybefüggő víztömeg, nem keletkezik víznyomás. Fő mozgatórugója a hajszálcsövesség, aminek a mértékét a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete befolyásolja. NEM kizárólag függőleges irányban mozgatja a vizet!!

1.1.5. Talajpára Talajszemcsék közti hézagokban lévő vízgőz. A talajban lévő épületszerkezetek talajjal érintkező felületén kicsapódik, innentől kezdve ugyanúgy hat a szerkezetre, mint a talajnedvesség. A talajpára vándorlásának fő mozgatórugója a relatív páratartalom. Általánosan elmondható, hogy mindig van a talajban (Magyarországon legalábbis) és alapesetben kipárolog a talajból. Vízszigetelés nélkül épült épületeknél ezt fontos észben tartani. 1.2. A vízszigetelések fajtáiról röviden

1.2.1. Sík terepen, víznyomás esetén: talajvíz elleni szigetelés

1.2.2. Sík terepen, víznyomás hiányában: talajnedvesség elleni szigetelés

1.2.3. Lejtős terepen (rétegvíz, torlaszvíz):

● talajvíz elleni szigetelés

● talajnedvesség elleni szigetelés + szivárgó rendszer

1.3. Vályogházak nedvesség-védelmi eszközei

1.3.1. Kinyúló eresz

1.3.2. Fagyálló lábazat

1.3.3. Épület körüli terep lejtések kialakítása, karbantartása

1.3.4. Alap melletti kavics szellőző dréncső nélkül

1.3.5. Járda

1.3.6. Drénezés, a felszín alatti szivárgó vizek gyűjtése és elvezetése

Drénezésnek azt a talajban lévő szivárgó rendszert nevezzük, mely a réteg-, illetve torlaszvizeket hivatott elvezetni. Ennek elsődleges célja, hogy az időszakosan megjelenő csapadék ne torlódjon fel, mivel az az épület szerkezeteire ható víznyomást eredményezne. A víznyomás a szerkezetekre fizikai erővel is hat (pl. pincefalakra ható oldalnyomásként megjelenik, amire a szerkezetet statikailag méretezni kellene), illetve a nyomás hatására jelentős vízmennyiség többlet hatolhat a szerkezetbe. Szivárgó rendszerről beszélünk, hiszen ez nem egy darab cső vagy felületszivárgó, hanem egy három elemből kialakított, összetett rendszer. Ez a három elem pedig: a gyűjtő (felület), az elvezetés (cső) és a szikkasztó (gödör/kút). Mindhárom elem fontos szerepet játszik és megfelelő kialakításuk kritikus fontosságú a rendszer működésének biztosításához. (lsd. 5. fejezet)

1.3.7. Belső padozat Vízszigetelés nélkül épült vályogházak esetén nem szabad párazáró padlót készíteni, vagy ha mégis, akkor a fal tövében meg kell oldani a talajpára kiszellőzését (néhány cm-es rés, kavics vagy murva kitöltéssel, bármilyen kiszellőzést engedő) 1.3.8. Talajvíz süllyesztése? 2. Szivárgórendszertigénylőhelyzetek

2.1. A drénezés indokoltsága

● lejtős terepen álló épület esetében

● megváltozott terepviszonyok esetén

● domboldalba épített, részben talajban lévő épület esetén

● falnak támaszkodó földpart esetén

● tereplépcső, támfal esetén

● sík terepen, alapozással, de vízszigetelés nélkül épült házak esetén a csatlakozó talaj és következésképpen a fal nedvességtartalmának csökkentése érdekében, illetve a szélsőséges időjárási események* során fellépő hatások megelőzése érdekében. *klímaváltozás következtében gyakoribbá vált

2.2. A drénezés létesíthetőségének feltételei

● alapozás megléte (alap nélküli falak esetén a fal aljától 45° szögön belül ne legyen, “eltartott” szivárgó, vagyis nem a fal tövében)

● hozzáférhetőség

● helyigény: oldalhatáron (jellemzően északi) álló épület esetén szomszédos telken 1 méter szélességben jogszerűen ki lehet alakítani, csak helyre is kell állítani

● belvízzel sújtott, illetve árterületen épült vályogházak esetében NEM szabad drénezést kialakítani (mert odavezeti a vizet)

1 eresz 2 szegély 3 kiszellőző és tisztító nyílás 4 lezáró elem 5 tégla burkolat lejtésbe fektetve 6 talaj 7 dombornyomott lemez 8 alap 9 visszatöltött kavics 10 geotefxtília 11 dréncső

3. Drénrendszerhelyeskialakítása

3.1. Csatorna fenekének, aljzatának anyaga, lejtése

● 0,5 - max. 2 % lejtésű, vízzáró réteg

● a dréncső alatt

● ne legyen kavics és beton

● lehet bontott tégla szintezve fektethető

● lehet döngölés, földtükör

● lehet kövér (vízzáró) agyagréteg

● lehet szivárgó lemez (Dörken)

3.2. Dréncső anyaga, kialakítása, helyzete

● anyaga: kerámia vagy műanyag (PVC)

● átmérő: 110 mm (40 mm -110 mm)Dréncső környezetének kialakítása

● a geotextíliára helyezett dréncsőre kerül egy kavics réteg

● kavics mosott, homokmentes egyszemcsés 16 - 32 mm-es frakció kavics réteg

● a cső fölött a kavicsot minimum 25 optimálisan 40 cm magasra töltjük

● a geotextíliát ráhajtjuk a “kavics-csomagra”

● a fal tövében a felszínig kaviccsal töltjük az árkot, (a kiemelt földet vissza tölthetjük a “csomagig”)

● ha a szomszéd felőli csapadékvíznek, sárfolyamnak kitett az épület, akkor a kavicsot javasolt tégla járdával lezárni a fal tövében (régi nagyméretű vagy fagyálló tégla

3.3. Szivárgó felső lezárása

● drénlemez felső szegélye a falra rögzítve

● takaró/cseppentő elemmel letakarva (homlokzati csapóeső víz cseppentése - cserép, kő, fém szegő)

● földvisszatöltés, rétegesen kézi döngöléssel tömörítve 15 cm-ként

3.4. Karbantartást lehetővé tevő elemek, tisztító aknák

● létesíteni sarkoknál, illetve vízlépcsőnél (szintugrásnál) kell

● anyaga: 30-50 cm átmérőjű PVC cső, feneke házilag kibetonozva, tetején erős fedéllel vagy külön erre a célra gyártott akna

● dréncső becsatlakozások: befolyó mindig feljebb ( minimum ~10 cm-el) mint a kifolyó

3.5. Szikkasztó kialakítása

● 1./ téglából, hézagosan rakott gyűjtő, kör alakú szikkasztó kavics kitöltés nélkül

● 2./ téglatest alakú gödör vagy kútgyűrű(k) benne laza geotextilbe csomagolt kavics, beton zúzalék, ebbe a lehető legmagasabb ponton vezetni be a dréncsövet, szikkasztó alján átemelő vagy búvárszivattyú

● 3./ kertbe vezetett csőkígyó, köré kavics, köré geotextil, arra föld

● 4./ utcai csapadékvíz elvezető csatornába be lehet kötni, de az út melletti árok NEM ez, abba nem lehet csatlakozni, OTÉK szerint saját telken belül kell elszikkasztani a csapadékvizet!

3.6. Kerülendő gyakorlatok, helytelen kialakítás kockázata Nem szabad szivárgó rendszert kialakítani abban az esetben, ha létesítése veszélyezteti a meglévő szerkezeteket (pl. alapozás hiánya esetén fal tövébe fagyhatárig lenyúló drénezést készíteni tilos).?? Csapadékvíz elvezetést tilos a dréncsőbe csatlakoztatni annak bármely szakaszán. (A szikkasztót azonban ki lehet úgy alakítani, hogy az a telken keletkező csapadékvizet is befogadja.) Süllyedést okozhat az, ha:

● rossz lejtés kialakítása miatt az alap közelében megnövekszik a nedvességtartalom ez agyagos talaj esetén térfogat növekedést, majd a talaj szikkadása után zsugorodást eredményez ez a falak mozgását eredményezi.

● hibás kivitelezés, ha az árok kiásásakor megfelelő dúcolat nem készül, illetve kialakítható a talajból 45 fokos dőlésszögű földpart is.

4. Szempontok a kivitelezéséhez, műveletek sorrendjéhez 4.1. Alaphelyzet ● Új építésű vagy meglévő épületnél történő kialakítás alapvető kérdés

4.2. A körülmények feltárása

● a terepviszonyok, felszíni folyások vizsgálata (sármosás, erős sodrással folyó csapadék elvezetése az épülettől távolabb)

● ha sár tud menni a kavicsra, akkor le kell zárni, föld-gát, vagy szegély építéssel

● szomszéd telek, terep síkja magasabb (a telekhatáron elhelyezett ház esetén) vizsgálni kell a talaj állagát partcsuszamlási szempontból

● szomszéd hozzájárulása vagy közös teherviseléssel való építéssel

● talajviszonyok vizsgálata

● alapozási sík megkeresése (80-100 cm)

● alap anyagának megállapítása Kő, Föld, Tégla, Beton, Egyéb

● a falak állapota, sárgerenda mozdul-e?

● szikkasztó művet kell majd létesíteni telken belül! hova vezethetjük a vizet? van-e lejtés?

● csapadékvíz gyűjtés meg van-e oldva?

● időjárás viszonyok, előrejelzés?

4.3. Előkészületek

● vízszintes kitűzése a falon: 1,0 m magasságban

● takaró-anyag beszerzése

4.4. Szivárgó árok kiásása, földpart és épület ideiglenes megtámasztása

● szakaszos vagy dúcolattal teljes szakasz?

● az építés-biztonsági szabályok betartása, támaszok, dúcolatok elhelyezése (kívül ferde támasz, belül födém-gerendáknál dúcolat sor)

● út és járda elzárások, zuhanásgátló korlátok, hidak elhelyezése.

4.5. Szivárgó árok feneke, a vízzárás és a lejtés kialakítása

● föld lécezése, “vízmérték” “földtükör” kialakítása faragása,

● a teherbíró talaj érintetlenül hagyása, 45 fokban alaptól kifelé lejtő földrézsű, kézi lapáttal vagy egyéb eszközzel faragva

4.6. Szivárgó lemez elhelyezése, rögzítése a falra

● domborulat - kívül, belül, kívül-belül

4.7. Szűrőréteg & dréncső fektetése

● geotextília szűrőréteg szerepe: a kavics eltömődésének megakadályozása

● szintváltások, kontrollaknák, tervezése! Magasságok újra ellenőrzése, kontrollakna beállítása

● dréncső toldás: a PVC cső toldása cső-toldóval, kerámia?

4.8. Kavics “burok” kialakítása

● kavics betöltés a drénre vödrözéssel, hogy a cső a magasról érkező kavicstól ne repedjen, vagy törjön el!

● figyelem, a dréncső alatt nem lehet kavicságy!

● tilos a dréncső felületének becsomagolása geotextíliával, kókuszrosttal, vagy bármilyen más takaró anyaggal.

● geotextil ráhajtása, a csõre töltött kavicsra.

4.9. Kavics, homok, talaj visszatöltés

● nem bent maradó “segéd árokfelező deszkával” támasztva a kavicsot, és föld vagy homok 4.10. Felszíni, befejező munkarészek

● szegő készítés - élére állított tégla, beton, fa cövek, egyéb

● a szomszédos telken a telekhatáron elhelyezett ház esetén szolgalmi jog az építés alatt ugyan van, de az okozott egyéb, pl. gyepkárokat az építés befejezése után az eredeti állapotba vissza kell állítani!